Újra jelentkezem. A tegnap délelőttöt a Dublinia-ban töltöttem, ez egy korábbi templom, ami most múzeumként funkcionál, és Dublin wiking (ejtsd vájking) és középkori történelmét mutatja be igen élvezetes formában pl. Eletkepeken keresztül. A piacon még én is átváltoztam dublini varoslakóvá. Dublinba jövőnek, ha kicsit többet szeretne tudni a város történetéről szórakoztató formában, akkor kötelező programpont.
Este találtunk Esztivel egy kellemes, és az ott vacsorázók számából ítélve a dubliniak körében népszerű kisvendėglőt. Itt egy tündéri, lelkes, valószínűleg indiai származású pincerfiú vett minket pártfogásba. Rögtön elrohant megnézni, hogy az emeleten van-e még szabadhely. Nehogy már felmásszunk hiába! A megrendelt étel, ital két szempillantás alatt az asztalunkon volt. Majd amikor látta, hogy fotózzuk az ételt, rögtön felajánlotta, hogy készít kettőnkről képeket. Íme az eredmény!
A pub-okban, de egyébként általában is Dublinban úgy érzi magát az ember, mintha egy másik bolygóra pottyant volna. Hát, nem lesz könnyű visszailleszkedni a magyar kommunikációs kultúrába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése