Életkép Dublinból 2.

A mai nap délelőttje ismét tanulással telt. Én, mint kezdő angolos, ma a városokkal és a munkainterjú fortélyaival ismerkedtem az óráimon. Voltak vicces feladatok, és gondolom mi is elég humorforrást biztosítunk a kiejtés tanárunknak Kiennek, mert cukin jegyzetel és mosolyog az órán. Persze az óra végén jönnek a táblára írt hibák és azok javítása. A mai 3 hasonló kiejtésű szó az alábbi volt: Iceland, island, Ireland. 😆😄😃

Délután, mivel Judittal még mindig ellentétes munkarendben dolgozunk picit ejtőztem. Kényszerejtőzés volt, mert a mai nap a dublini időjárás megmutatta valódi arcát. Esett, mi több szakadt és a szél is erőre kapott. 😨 Így nem volt nagy kedvem kitenni a lábam szobám védett zugából. Késő délutánra picit kisütött a nap és nyakamba vettem a várost egy térképpel (tuti ami tuti).

Elsétáltam a Szent Patrik székesegyházhoz és az ott kapott magyar nyelvű (!!!!) útmutatóval végigjártam az egészet. Nem csak egy sima templomról van szó ebben az esetben (amúgy 1220-ban épült). Található itt egy kiállítás Jonathan Swiftről, akiről ugyan tudjuk, hogy ő írta a Gulliver utazásai című örökbecsű klasszikust, azt azonban kevesebben tudjuk, hogy ő volt a templom esperese 1713 és 1745 között. Megtekinthető itt halotti maszkja, koponyája, és prédikációinak másolata is. Mindemellett a templom hátsó részében egy interaktív rész kapott helyet, ahol fel lehet építeni a templom makettjét, lehet zsírpapírra másolatot készíteni a hagyományos ír keresztről és egy szentről, valamint 6 fejhallgató is helyet kapott, amin az orgona, harangok, kórus hangja hallható.

Számomra a legkedvesebb és talán legszebb dolog egy fém fa a templom belsejében. A 4 sarkánál kis tárolókban előre elkészített levelek vannak, amire üzenetet lehet írni azoknak, akik már nincsenek közöttünk és fel lehet tűzni a fára vagy csak alá dobni. (eredetileg az üzenetek azoknak szóltak, akik a háborúkban estek el, de mára emellett elhunyt szeretteinek is üzenhet így az ember) 😇

Kifelé jövet itt is van szuvenírbolt, ahol megálltam. Egy forgó állványon az ősi ír családi címerek vannak kis kitűző formájában. Meglepetésemre volt "Halász", így megörökítettem, hogy Judittal itt is vannak felmenőink. 😀

Mára ennyi telt tőlem. Következett még egy vacsi a konyhában kilátással Dublinra, élménymegosztás és most pihi.

Puszi és ölelés Mindenkienk!